acélpatkány SF blogja

“Eléggé durva, amikor az ember feltámad halottaiból.”

Harlan Világának egyik koszos kis épületében rendőrségi intézkedés közben halálos lövés éri Takeshi Kovacs volt Küldöttet. Ám ezzel pályafutása korántsem ért véget. Kovacs hamarosan a Földön ébred, új testben, és egy milliárdos megbízásával. Laurens Bancroft, a többszáz éves üzletember felbéreli az exkatonát, hogy derítse ki neki, ugyan miért ölte meg magát pár nappal ezelőtt.

Ezzel az első hallásra bizarrul és különösen hangzó szituációval indul Richard K. Morgan első, Philip K. Dick-díjjal jutalmazott, 2001-es science fiction regénye. Ebben a világban a halhatatlanság majdnem valóra vált: a tudattokok, a személyiség mesterséges eltárolása és lemásolása segítségével a feltámadás valósággá vált. Már annak, aki meg tudja fizetni. Ez a technológia teljesen átalakította nem csak az embereknek a halálról alkotott képét, de a gazdaságot, a kultúrát és a szórakoztatóipart is. A halál már nem akadály többé: amíg a tudattok sértetlen, addig bármikor újraburkolhatják az embert egy jobb, erősebb, szebb, fiatalabb testbe. A Föld milliárdosainak nagy része mind ilyen többszörösen újraburkolt ember, ún. “matu”. Bancroft is ilyen matu, és ahogy Kovaccsal együtt süllyedünk egyre mélyebbre a földi társadalom dekadens posványába, úgy derülnek ki egyre visszataszítóbb és bizarrabb dolgok a matuk világáról.

Az ügy szövevényes szálai hamarosan a legmagasabb köröktől a Föld városainak mocskos sikátoráig elterülnek, miközben Kovacs hamarosan szembesül azzal, hogy senkiben sem bízhat meg, egyedül a Jimi Hendrix névre hallgató önálló életre kelt szállodai MI nem árulja el. (Egyébként ez talán az egyetlen ziccer, amit kihagy Morgan a regény során - mekkora ötlet egy ilyen MI! De lehet így volt jó.) És ahogy halad előre a nyomozás során, úgy nő a hullák száma, és Kovacs, a volt szuperkatona, a Protektorátus elit gyilkológépeinek egyike még a Valós Haláltól sem riad vissza, hogy mentse a bőrét és megoldja a személyes üggyé váló rejtélyt.

A regény egyszerre cyberpunk, krimi, noir, sőt, még a politikai vonalat sem hiányolhatjuk belőle. Van itt minden, ami egy izgalmas akcióregényhez szükséges: tűzharc, ökölharc, leszámolás, üldözés, kínzás, szerelem, intrika. Persze minden meg van kicsit buherálva: Kovacs az egyik ügyben nyomozó rendőrnő szeretőjének a testét kapta meg, a kínzás virtuális úton folyik, és így tovább. Kovacs egyszerre megfáradt Bogart-figura és kiégett katona. Morgan a regényben fellebben pár dolgot Kovacs múltjából, és elejt pár információt a jövő világáról, ahol az emberiség a marsiak hagyatékaként megörökölt világokat birtokolja, és a Protektorátus vasmarokkal igazgatja.

A regény tehát nem fukarkodik olyan jelenetekkel, amiket a nyomdafesték épp hogy elbír - elég csak Kovacs és Mrs. Bancroft szexjelenetére gondolnunk -, de mindent összevetve ez egy nagyon erős regény. Való igaz, a régi vágású SF kedvelőinek nem ajánlott, ez már túl high-tech, túl erőszakos és túlságosan gyors. De akik követik az új SF tendenciáit, azok bizonyára élvezettel fogják olvasni ezt a posztcyberpunk krimit.

“Tedd személyessé…”