2008 december archive at acélpatkány SF blogja

2008. december. archívuma.

Batman - Gotham lovagja

2008. december. 28. Film, Képregény, animáció és Távol-Kelet-ban. 13 Hozzászólás

Az új Batman film előtt jelent meg ez a hat különálló animációs filmet (neadj, animét) tartalmazó DVD. Olyan, mint az Animátrix, más-más a rendező és az író is a különböző filmeknél. Mindenestre ez egy igényes mű, sokkal egyenletesebb a színvonal, mint az Animátrix esetében.

Az első történet a Have I Got A Story About You szerintem a leggyengébb darab. A rajzolása nem tetszik, a története pedig elég gyenge. Három deszkás kölyök meséli a saját történetüket, melyben megjelent Batman. Mindegyikük szemében más és más volt a denevérember, míg végül az igazi Batman megjelenése dönti el a vitát.

A következő történet sem eget rengető. A Crossfire-ben Gordon két különleges ügynöke egy őrültet szállít Arkhambe, majd visszafele az oroszok és az olaszok leszámolásába csöppennek, ahonnan Batman húzza ki őket. A kérdés: micsoda Batman - önbíráskodó, vagy bűnüldöző, és mi a külömbség a kettő között. Sajnos a kérdés elveszlik a röpködő golyók között.

A Field Test már egy sokkal jobb rész. Bruce Wayne golfozik, ekkor még nem tudjuk, mi az értelme. Majd rajtaüt a kikötőben Maronin és az oroszokon, és kipróbálja új ketyeréjét, mely elektromágneses taszításával golyóállóvá teszi a denevérembert. Azomban itt jön az erkölcsi mondanivaló…

In Darkness Dwell: kis szerep jut a The Dark Knight-ban olyan könnyen elintézett Madárijesztőnek, aki híres embereket rabol el. Most épp egy bíborost, és Batman a csatornák közé indul, hogy megtalálja az elrabolt egyházférfit. Persze a csatornában szembetalálja magát egy igazi csatornaszörnnyel, és még a Madárijesztő mérgeivel is meg kell küzdenie.

A Working Through Pain Batman szenvedésein keresztül betekintést enged Bruce múltjába, és megmutatja, hogyan is fejlődött azzá a rettenthetetlen és már-már emberfeletti sötét lovaggá, aki Gotham város bűneit veszi vállára. Igen érdekes darab ez is.

Végül az utolsó film, mely katarzisként tesz pontot a filmek végére: a Deadshot. A Lövész (Deadshot) néven elhíresült mesterlövész a legprofibb a szakmájában. Látványos bemutatkozó akciója után megbízzák Gordon felügyelő megölésével, mely mint kiderül, egy lépcső Batman likvidálásához. És mint végül kiderül, az előző kisfilmekben elejtett történetmorzsák itt kerek egésszé állnak össze.

Szóval ez egy jobb darab, mint az Animátrix: összetettebb, a látvány koherensebb, meg persze itt van Batman, az összekötőkapocs, meg az állandó mellékszereplők. Persze zavaró lehet, hogy ugyanaz a karakter itt így néz ki, ott úgy. De legalább nincs teljesen számítógéppel csinált film, mint az Animátrixban… Szóval Bat-fanoknak kötelező, de másoknak is nyugodtan tudom ajánlani.

The Mysterious Explorations of Jasper Morello

2008. december. 28. SF és Film-ban. 0 Hozzászólás

Ez a bejegyzés 26-án látott napvilágot a szt!mpan-kon, de mivel ezen a blogon indult el ennek az animációs filmnek a “története”, ezért úgy érzem, itt is le kell zárni a dolgot.

Ausztráliában készült 2005-ben egy igen érdekes animációs kisfilm, a The Mysterious Explorations of Jasper Morello. A kisfilmet 2005-ben Oscar-díjra jelölték Legjobb animációs film kategóriában, és a sikeren felbuzdúlva 3 folytatása is született.

A sztori Gothia városában indul. Jasper Morello navigátor a levegőben repülő hajókon, akit új küldetéssel bíznak meg a Resolution fedélzetén. Mint kiderül, ez volt az előző útján is a hajója, és egy rossz számítása miatt egy ember meghalt. A hajó egy távoli államba indul, amivel Gothia nem rég vette fel a kereskedelmi kapcsolatokat. A hajón utazik az ellentmondásos megítélésű Dr. Claude Belgon, aki a városban dúló Kórság ellenszerét keresi. Az út eseménytelenül zajlik, míg össze nem ütköznek egy üresen a ködben horgonyzó halászhajóval. Ugyan az ütközésben a Resolution és az iránytűjük lezuhan a mélységbe, Belgon unszolására mégis elindulnak a halászhajó korábbi állomására, egy ismeretlen repülő szigetre. Kiderül, hogy Morello menyasszonyát is megfertőzi a betegség. Sikerül lecsillapítaniuk a megvadult navigátort, és folytatják az útjukat, aholis egy furcsalény támad rájuk. A lényt megölik, de mint kiderül,ez aszörnyeteg az ellenszere a Kórságnak.

A kisfilm árnyjátékra emlékeztet leginkább, azonban bizonyos színek - szürke, kék, vörös - előfordulnak benne. Az alakoknak csak a körvonalai látszódnak, ez tovább erősíti a steampunk hangulatot, amit a gépezetek és a város már úgy is megteremt. Mind a történet, mind a megvalósítás kiváló, kellemes kikapcsolódást nyújt a nézőnek. Alább megtekinthető a film (26 perc, angol, felirat nélkül, youtube-ról berakva, szóval nem tudom, mennyire bűncselekmény… )

További infó a wikipedián és a hivatalos honlapon, a Gothia Gazette-n (szereplők, folytatások, egyéb érdekességek).

Az Állatfarm apropóján

2008. december. 26. olvasmányok és maintream-ban. 5 Hozzászólás

Ma befejeztem az Állatfarmot, hála a betegségemnek, ami tegnap az ágyhoz szögezett. Nem akarok sokat írni a könyvről, ami letaglózó erejű. Olyan igazságok vannak benne, amiket a mai kor emberének is meg kéne értenie és meg kellene szívlelnie. Ahogy a disznók a könyvben, a fejesek a kommunizmusban, úgy bizonyos csoportok manapság is megvezetik a népet. Vonatkoztassunk el egy picit a kommunizmustól. Mindig lesznek birkák, Bandik és Benjámikon, ugyanúgy, ahogy Napóleonok, Süvik és Hógolyók is. Orwell igen éles eszű ember volt, igaz, meg is élt sok mindent, és csalódnia is kellett jó pár ideológiában. Erről árulkodik nem csak az Állatfarm, de más művei is. Viszont ha csak ezt az egy művet tette volna is le az asztalra akkor is fennmaradt volna a neve.
Az animációs filmet láttam korábban, ami nagyon jóra sikeredett, de van benne pár elég lényeges változtatás, például a vége a történetnek, ami teljesen megváltoztatja ennek a “Tündérmesének” a mondanivalóját. Az “élőszereplős” változathoz nem volt még szerencsém, de megvallom őszíntén, annyira nem is vonz. Amúgy is ódzkodom az állatos-kompjúterrel-machinálós filmektől. Nekem nem tud egy ilyen alkotás elég komoly lenni.

Pár kép az ünnepre

2008. december. 24. SF és Magán-ban. 4 Hozzászólás

Nem vagyok nagy karácsonyozó, az idei pedig még a szokottnál is rosszabb, több oknál fogva. Mindenesetre én ezzel a két képpel szeretnék mindenkinek az enyémnél jobb karácsonyt kívánni:

Gankutsuou - The Count of Monte Cristo

2008. december. 23. SF, animáció és Távol-Kelet-ban. 4 Hozzászólás

“Madame, Monsieur, bon soir!”

Az egyedi történeteiről és magával ragadó képi világú animéiről ismert GONZO Stúdió (többek közt a Last EXILE is az ő produkciójuk) 2005-ös alkotása az a rendhagyó Monte Cristo adaptáció.A történet a távoli jövőben (az 5000-es évek elején) játszódik, bár a világ inkább hasonlít a XIX. század Európájának világára. Két fiatal, Albert Moncerf vicomt és Franz d’Epinay báró a Luna Karneválra érkezik, ahol hamarosan megismerkednek a titokzatos Monte Cristo Gróffal, aki miután megmenti Albert életét, látszólag barátjává fogadja a fiatal és naív vicomtot. A fiatalok visszatérnek Párizsba, ahol hamarosan a Gróf is megjelenik, és olyan erővel robban be a helyi arisztokraták életébe, mint egy kisebb fajta bomba. Hatalmas, fényűző palotát építtet a Champs-Élysées-n, hihetetlen összegeket fektet be és igyekszik Párizs legfontosabb arisztokratáinak közelébe férkőzni. Azonban már a kezdetektől érződik, hogy a Grófnak titkok lappanganak a múltjában, kegyetlen dolgok, melyek hamarosan világra fognak kerülni. Kiderül, hogy ő valójában az az Edmond Dantes, akit 25 éve Albert apja, Fernand és két társa, Villeford és Danglar hamis váddal If várába száműzték, ahonnan rejtélyes körülmények között eltűnt, állítólag meghalt. Azonban most visszatért, hogy beteljesítse a bosszúját a Gankutsuou-val, ezzel a több ezer éves gonosz lénnyel kötött egyezsége segítségével.

Ugyan nem olvastam Dumas klasszikusát, de magával ragadó a bosszútól hajtott Gróf története, aki gazdagsága segítségével képes tönkretenni ellenfeleit, semmitől sem riadva vissza. “Titokban mind Monte Cristo grófja akarunk lenni”, ezt olvastam valahol. És igen, együtt tudunk érezni a bosszúra vágyó emberrel, akitől mindent elvettek, és szenvedésre kényszerítették. Azonban egy ponton ez a rokonszenv megváltozik. Mikor a bosszúja túllép minden határon, mikor Gankutsuou-vá változik, már nem lehet megbocsájtani neki. Albert és az ártatlan fiatalság is megszenvedi a Gróf ámokfutását, ám végül éppen ők azok, akik a remény hordozóivá válnak.

A látványvilág mellett sem szabad elmenni. A szokatlan megvalósítás, a külömböző minták “önálló élete” és a nagyfokú számítógépes grafika és animáció (elég csak a hatalmas harcoló csatapáncélokra gondolni), mind olyan egyedi látványvilágot kölcsönöznek, mely először szokatlan, ám hamar meg tudja kedvelni a néző, és ez csak emel a történet mélységén. A zenére sem lehet panasz. Gyönyörű klasszikus hangszereken előadott dallamok csendülnek fel, mind az alkalomhoz illőek. Ami az openingjét illeti, az egy lassú és andalító szám, mely nekem annyira nem tetszett, de elmondja az egész alapszituációt dióhéjban. Itt a megkeseredett Edmond beszél. Azonban az endingben a vad és fékezhetetlen Gróf jelenik meg, pörgős zenével és vad képekkel. Véleményem szerint ez egy remekbe szabott anime, mely méltó Dumas regényéhez.

Év végi országjárás

2008. december. 21. Magán-ban. 6 Hozzászólás

Köszönetemet fejezem ki eme fantasztikus élményért Gaskó Istvánnak, és a VDSZSZ-nek. Külön köszönet mindenkinek, akivel a 2 nap alatt valamilyen szinten kapcsolatba kerültem, és ilyen-olyan módon segítettek ill. próbáltak segíteni.

“Ez a Gaskó meg csináljon magának kistestvért.” (Bigyó apukája)

Minden a sztrájkkal kezdődött. És azzal folytatódott.

Szegedről ugye nem indultak (azt nem tudom, most indul-é) vanotok Pest fele pénteken. Ami gáz, mert nekem arra KELLETT mennem. A busz… 1) Debrecenbe ment, oda ki kellett volna jönni értem, ami cirka háromnegyed órás út lett volna kocsival apámnak, aztán ennyi vissza 2) fia hely nincs ilyenkor. Szerencsére Bandi barátom kocsival ment Pestre, és Bigyót is sikerült beszervezni. Gondoltam, Pestről nagyobb az esély eljutni haza. Így délután go Pest. Persze a legnagyobb égzengés közepette, Kecskemétnél még hó is esett, az első, amit az idei télen láttam. Persze nem a vakvilágnak mentem, a telefonos információ szerint biztosan lesz vonat, Nyugatiból Szolnokra, Szolnokról Nyíregyre. OK. Az már más tészta, hogy 1 óra múlva a Nyugatiban már 1) Szolnokra nem volt közvetlen vonat 2) Szolnok után nem indult semmi. Ojjé! A Bp-Nyh buszjáratra meg még szombatra se volt már jegy. Kész, végem, telefonálás, intézkedés, gyomorfekély, hogy tudjak valahol aludni. Szerencsére Ösvényék voltak olyan rendesek, és felajánlották hajlékukat.

Így Nyugatiból nagy pakkal ki a 4-es vilin, ott pedig a jó hidegben vártam a lovasságot. Azért jó hogy ahhoz képest h 3X jártam Pesten, elég magabiztosan mozgom. Na mindegy, végülis értemjöttek, és kiautóztunk Érdre. Rendesek voltak, a Zseni család nagyon barátságos,Lionnal meg jól eldumáltunk. Másnap Nita is átjött, vele is megvitettuk az élet nagy dolgait.

Aztán szombaton közölte a MÁV Direkt vagy hogy hívják ezeket, hogy a Nyugatiból semmi nem indul, hanem Kispestről. OK, az hol van? Szerencse, hogy vendéglátóim tudták, és kivittek oda. Épp elcsíptem egy vonatot, ami nagy nehezen eljutott Szolnokra, onnan meg épp egy másikat kaptam el, ami lement Nyíregyre. Ez utóbbi azért szerencsés, mert mint megtudtam, reggel 10 és délután 5 között nem ment egy vonat se Szolnokról Debrecen fele (ott nem fogadták a vonatokat, azt hiszem). Mák! Így este fél 8-ra hazajutottam.

Mi a tanulság?

1) Túl naív voltam, bíztam az “elégséges szolgáltatásban”… Pedig ismerhetném a helyzetet, használom a vasúti szolgáltatást, és az sztrájk nélkül se nevezhető normálisnak

2) Pesten minden épület hatalmas, koszos és rozsdás, kivéve a belvárost. Egyszer muszáj lesz minimum 1 évet ott laknom, hogy megtudjam, milyen is egy ekkora városban élni. Ami egyébként nagyon jó helyszíne lenne egy cyberpunk filmnek, ehhez tartom magam. Amúgy csak nekem tűnik úgy, hogy a hatalmas épületek jelentős része tök üres?

3) Nem szabad azt a dolgozót szidni, aki felvette a munkát. Aki meg nem vette fel, annak úgy se tudunk a szemébe káronkodni…

4) Újabb pont annak a nézetnek, hogy ez az ország egy sz@rkupac, le kéne húzni a WC-n. Egy diktatúra tudná kirángatni innen, de mi még egy nyamvadt diktátort se tudnánk kinevelni…

A sztrájkkal kapcsolatban nem foglalok állást. Megjártam, ez van. “Akit érint, annak úgyis meg van a véleménye…”

2008.12.19 15:45 - 2008.12.20 19:45 - Életem leghosszabb hazaútja.

A quantum vészterhes csendje

2008. december. 15. Film-ban. 3 Hozzászólás

Miért? Csak ezt kérdezem, miért? Most ezt muszáj volt? Egy ilyen film után, mint a Casino Royal hogy lehetett egy ekkora rakást összehozni? Pedig minden adott lett volna egy ütős Bond-mozihoz: titkos szervezet, Bond bosszúja, ezekre kellett volna egy jó történetet felépíteni. ehelyett mit kapunk? Értelmetlen verekedés, értelmetlen összeesküvés, meg egy gyenge és fajsúlytalan főellenséget. De nézzük sorjában.

1) a kezdés szerintem nagyon ütős, csak kár hogy rosszul folytatódik. Megaztán: lelövik M-et. ÉS? Semmi következmény…

2) a cím fordítása trehány, ill. nevetséges, megfelelő aláhúzandó. A főcím szimplán borzalmas…

3) jópár ugrabugra-verekedés-üldözés, semmi okkal. Ami a Casino Royalban jól bejött, az itt idegesítő, gondolok a tetőn üldözős jelenetre.

4) a Bond lányok. Nem csúnyák, szó se róla, csak ők is fajsúlytalanok, ahogy…

5) …Green. Öcsém! Mint egy normális Bond-film al-gecije, komolyan. Még normális szervezete sincs, olyan könnyen ki lehet filézni, mint a huzat. Kérem, ez skandallum!

6) a titkos szervezet, mint főellenség. OK, hogy ezután majd a harmadik részben tudjuk meg, kik is ők, de amit itt kapunk belőlük, az nem sok. Ami meg a Quantumot illeti, nem lett volna rossz ötlet, ha mi is megtudjuk, mi az.

7) Bond ügyeit elsimítják. De hogy????? Azért hősünk jópár érdekes és kompromitáló dolgot művelt/vartak a nyakába. Jobban ki lehetett volna bontani.

8 ) Bond bosszúja: ahhoz képest, hogy mit kiállt érte, elég lagymatag volt.

Pár pozitívum:

1) Bond: nekem még mindig tetszik, szerintem jó választás volt. Kemény, racionális, tetszik ahogy megold bizonyos helyzeteket. Persze az ő szerepét is elb*szták, miközben kiírtotta a fontos láncszemek felét.

2) M: mondjon bárki bármit, én már nem is tudnám elképzelni M-et férfiként. Pont ilyen felettes kell Bondnak, ennek az új zabolátlan Bondnak meg pláne.

3) Olaj vs. víz. A XXI. század nagy problémái.

4) “Ezt szeretem a CIA-ben: mindenkivel lefekszik.” Nincs jó és rossz - érdekek vannak.

Szóval ebből a sztoriból inkább egy fél órás részt kellett volna csinálni egy másik moziba, amikor kitette Greent a sivatagban, na akkor kellett volna KEZDŐDNIE a filmnek. És még valami: se vodka-martini, rázva, nem keverve, se My name is Bond, se Bond-zene. A trailer alapján többet vártam.

Mennyenek a…

Book Presents

2008. december. 14. SF, olvasmányok és Magán-ban. 4 Hozzászólás

Valahogy éreztem, hogy amikor elkezdem olvasni mohicane bejegyzését a karácsonyi ajándékba adandó SF könyvekről, az én nevem is szerepelni fog a bejegyzés végén. Evvan, egyre nagyobb a renomém, úgy látszik

Előre leszögezem, hogy én saját olvasmányaim alapján ajánlok másoknak, a saját kedvenceimet (sok köztük antikváriumi, így nem biztos hogy a legkönnyebben beszerezhető, de igyekszem). Kezdjük:

1) Gáspár András: Kiálts farkast - pörgős akció, ismerős környezet. Egy tinédzsernek kell ennél több? De nagyoknak is ajánlom.
2) Robert Charles Wilson: Pörgés - ezt már nagyobb olvasóinknak ajánljuk, az ábrázolt világ, a problémák és a komplexség miatt. Egyszerre szórakoztató eszmefuttatás, ötletparádé és mély gondolatjáték.

3) Neal Stephenson: Snow Crash - na, az ilyen regényekkel az a baj, hogy minden megvan benne, ami tetszhet egy fiatalabb embernek, csak épp megkaphatja a 18-as karikát… na jó, annyira durván nem. Ez nem “baszós-sci-fi”, mint egyesek írásai ( ), szóval mehet ez is a kosárba, pergő lendülete miatt.

4) Harry Harrison: Bill, a Galaktika hőse - hogy röhögjünk egy jót, és azért nem az Útikalauz, mert az úgyis mindenki olvasta (aki nem, az 2 nap haladékot kap… ) A könyvet minden korosztálynak ajánlom.

5) Próbáltam kimondott női-SF-et is keresni, de legközelebb hozzá talán C. J. Cherry: Mélyállomás című regénye áll, ami férfiszemmel is egy ütős regény. Szóval ez nem nem-specifikus. De én annyira nem is hiszek ebben az SF terén (persze vannak könyvek, amit el nem olvasnék… )

Élni kívánok a +1 lehetőségével: Alfred Bester: Tigris! Tigris! - ez is kötelező mindenkinek. Rövid, pörgős, mély gondolatokkal foglalkozó regény, mely számomra az SF alapvetése. Egyébként tudnék vagy 20 regényt ajánlani, de beérem ennyivel.

Akkor tovább adom a lehetőséget hadiösvénynek, mentolosmacska ajánlatára is kíváncsi vagyok (neki nem muszáj csak SF-et), meg az öreg könyvtárosra, adeptusra is. (ui.: kíváncsi vagyok, zamorano barátunk mikor veszi észre, hogy felkérték, már megint eltűnt a balfenéken, legnagyobb bánatunkra… )

In the Pirkining

2008. december. 12. SF és Film-ban. 1 Hozzászólás

Szobatársam nagy Star Trek fan, és ő mutatta meg nekem ezt a fantasztikusnak nehezen nevezhető Star Trek/Babylon 5 paródiát.

Történetünk a földön indul, napjainkban. Pirk kapitány, Dwarf és Infó egy korábbi küldetés után ragadt itt. Azonban valami megváltozik a jelenben, így nem az a jövő fog kialakulni, amiből Pirkék jöttek. Ekkor támad a kapitánynak egy fantasztikus ötlete: uralma alá hajtja a bolygót, hogy kifejlesszék az űrhajtóművet és felállítság a Sztárflottát. így tehát elmennek Oroszországba, és ott hamarosan megépítik a CCP Enterfrászt, mellyel Pirk uralma alá hajtja a világot.

Pár évvel később a CCP Kalinka, egy rozoga hajó és idióta kapitánya egy féreglyukat talál, melyen át egy eddig ismeretlen emberi hajó érkezik. Kitalálják, hogy a féreglyuk (itt kukacjárat vagy mifene) egy párhuzamos univerzumra nyílik, és a sztárflotta elindul, hogy leigázzák az ottani bolygókat, levezetve a túlnépesedett Föld elégedetlenségét. A másik oldalon a Babel-13 űrállomással és Sherrypike kapitánnyal találják magukat szembe, akik felveszik velük a küzdelmet.

Ennyi a fergeteges sztori. Ennél a Kung Pow fényévekkel jobb, csek ennyit a véleményemről. Persze, vannak vicces dolgok, pl. a parodizált-Sheridan állandó beszédei az elején nagyon szórakoztatóak. A film finn, és elég fura nyelv az övék, a komikumot inkább a szöveg és a hangzás együtt adja. Ami viszont nagy erőssége a filmnek, az az űrhajók és űrcsaták. Az effektek akár még egy sorozatban is megállnák a helyüket, nagyon jók lettek.

Szóval nem egy egetrengető film, fanoknak illik megnézni, állítólag az előzményfilmek jobbak. Majd talán egyszer azt is megnézzük.

Mutáns krónikák

2008. december. 6. SF és Film-ban. 0 Hozzászólás

Ez van, ha az ember két helyen blogol. A szt!mpank-on publikáltam egy írást a Mutáns krónikákról. Annyit hozzá, hogy véleményem szerint elég gyenge film, szegény Perlman-t meg Malcovitch-ot szinte sajnáltam hogy ilyen filmben kell játszaniuk. Pedig szeretem mindkettőjük játékát. De ez van. Minden estere a világ tényleg el lett találva, az elején a lövészárkos jelenetbe beleszerettem.

Kung Pow - Enter the Fist

2008. december. 6. Film-ban. 7 Hozzászólás

Van egy tézisem. Eszerint minél magasabb szellemi szintet ér el az ember, annál mélyebbre tud zuhanni a humor mély rétegeibe, sőt, már az ökörséghatárát súroló dolgokig elmerészkedik. Ezt mint egyetemista figyeltem meg. Eléggé pallérozott elmének tartom magam (ne üssetek meeeg!!) és mégis: jó pár hasonló kaliberű emberrel vittünk már véghez elég elborult dolgokat, elég a GMF-et vagy a Besenyő Autonóm Köztársaságot emlegetnem, ami szerintem csak volt szobatársaimnak mond valamit (egyikük most PHD-s biológus, csak a miheztartás képen).

Na, ilyen dolog ez a film is. Kung Pow - Enter the Fist. Magyarul az eléggé idióta (rossz értelemben) Ping Pong - Az ököl színre lép címet kapta. Előre szólok, ha valaki kedvet kap megnézni, szinkronnal tegye.

Nos, ezt a filmet nem szabad komolyan venni. A lényege: fogtak egy ‘70-es évekbeli kínai/hongkongi (?) kungfu-filmet (asszem Repülő tigris és daruöklök vagy mi), átvágták, átszinkronizálták, beledigitalizáltak pár szereplőt, forgattak hozzá, aztán adjadneki. A film egy bizonyos Steve Oedekerk nevéhez köthető. Akinek ez a név nem mond semmit, nincs egyedül, én is imdb-ről tudtam meg, hogy ő rendezte az Ace Ventura 2-t. OK.

Hogy mi a sztori? A film elején egy kis házba betörnek éjszaka a gonoszok, élükön a főgonosszal, hogy megöljék a Kiválasztottat. De ez nem megy nekik - a csecsemő Kwai Chang Caine-t megszégyenítő módon elbánik velük és elmenekül (ez egyébként a legszörnyűbb jelenet, én vakarózom tőle a mai napig). Jópár évvel később a Kiválasztott újra felbukkan, képzett harcos, és mindenki meg akarja őt ölni. Hogy miért Kiválasztott? Nos, ott van neki Nyelves: egy kis arc a nyelvén. Igen, így értem ahogy leírtam. Szóval ekkor találkozik újra a főgonosszal, aki most már Betty-nek (?) nevezi magát. A Kiválasztott segítséget kap Betty és a Gonosz Tanács legyőzéséhez.

Szóval nem egy egetrengető sztori, de nem is ez itt a lényeg. Hanem az elborultabbnál elborultabb gegek, képi poénok, és állatságok. A leghíresebb jelenete amikor a Kiválasztott verekszik egy kung-fuzó tehénnel… (egyébként ezt a részt szintén utálom). De egy kedvencem például: mikor két ember esik le a vízesésen, számolunk: 1, 2, bálna… Ezek mellett innen van pár örökbecsű szállóigénk: “Az rengeteg mogyoró!” “Ez mindkettőnknek jó.” “Madár, madár, madár. Tigris, tigrisss…”

(ui: van benne SF is, majd a legvégén.)

Így jártam…

2008. december. 3. SF és Magán-ban. 4 Hozzászólás

Nagy adósságom, hogy elolvasom Frank Herbert Dűnéjét. Amióta kijött a Szukits-féle “díszkiadás” azóta mindig elhatározom, hogy az egész sorozatot beszerzem szépen lassan (nagyon lassan). A jegyzetboltban most felbukkant, és én azonnal le is csaptam rá, így potom 995 Ft-ért beszereztem. De!

A koliban vettem észre a következőt: az előszóban azt írja Tokros Attila, hogy a könyvben helyet kapott a Caladan tengereinek suttogása című novella Kevin J. Anderson és Brian Herbert tollából. Nadekéremszépen! Ez ebben a kiadványban nincs benne! Szóval Gábor megint póruljárt. Előreláthatóbb lehettem volna, hisz egy másik kiadás címlapján már szerepel, hogy ez az írás is benne van a kötetben. Evvan. Biztos nyomdahiba vagy valami. De akkor is szépen mutat. Már csak el kéne olvasni.