Így is lehet. Képregény-adaptáció, kicsit másképp. A sztorit nem mondom el, gondolom sokan látták, ha meg nem, keressenek rá 
A szereplők jók, Robert Downey Jr. mint gazdag csóka jól játszik (nahiszen, nem lehet nehéz… ), és jó nézni ahogy bohóckodik a hacukájában. A hős nője klissét is jól megoldották, persze Gwyneth Paltrow egy tünemény ebben a filmben, főleg azokkal az apró szeplőkkel, nincs az a férfi, aki ne olvadna el tőle. Jeff Bridgesnek meg kimondottan jól áll a szakál meg a kopaszság. A sztorit is jól modernizálták, bár nem tudom, pacifista a film vagy sem, mert a fegyvergyártás ellen szónokol, de picit érezni benne az “mi megyünk és odacsapunk, mert kell egy hős a hazának” dolog. De nem baj, nem szoktam az ilyesmit komolyan venni. Szóvel kellemes film, úgy elszalad ez a két óra, észre se vesszük. Ha összehasonlítom a Dark Knight-tal, a jó hírós filmek két véglete: a Vasmeber a populáris, a Batman az elgondolkodtatóbb. Mindkét főhős gazdag, ennek köszönhetően képe hőssé válni, szemben mondjuk csóró pókemberünkkel ( itt jegyezném meg, hogy nem vagyok hajlandó egy Pókember-filmet sem megnézni, mert szerintem bűn amit ezzel a hőssel tettek ). Persze a Vasemberben kicsit fura, hogy Stark a házi műhelyében tart rakétát etc. amit beleépít a ruhájába, de istenem. Na de elég, ez egy jó film, tessék megnézni, aki még nem tette.
2008. szeptember. archívuma.
Na, végre én is abszolváltam a Tha Dark Knight-ot.
Nos igen, Gotham tényleg bármely város lehetne, de szerintem azért itt túlnyomó részt éjszaka van, ami olyan “gothames”. Joker és Dent pedig tényleg lejátsza Batmant a vászonról, de mondanom se kell, Bale itt is hozza a formáját. A Ledgert meg sikerült úgy elmaszkírozni, hogy ha nem mondják, rá se ismerek. És tényleg, ő “az igazi” Joker: egy anarchista, aki a káoszból él, az a lételeme, és tényleg tökéletes párja Batmannek, akit mint mondja, nem öl meg, hisz élete értelmetlenné válna ( ez tetszett mikor kiadta a “60 perces ukászt” ). Ami KétArc megvalósítását illeti, eleinte ódzkodtam, hogy nagyon rossz lesz, de a filmben szerintem nagyon passzol. Teljesen rémisztő hatást kelt, ahogy az egész film két és fél órás merő feszültség. Volt egy rész, amikor azt hittem, na még 10 perc és vége. akkor jártunk másfél óránál. Szóval le a kalappal Christopher Nolan előtt, sikerült megcsinálnia minden idők (eddigi) legjobb Batman filmjét. Ez a film utolérte a képregényeket a szereplőábrázolásban és a konfliktusokban, szóval mondhatjuk, hogy a filmvásznak Batmanje nagykorúvá érett. Egyértelműen számomra a legkedvesebb szereplő Gordon, aki fifikás, mégis emberi, aki kimarad a nagyok játszmájából, és tisztességes mellékszereplőként próbál segíteni ott, ahol tud. Különösen a film legvégén.
De nekem mégsem lett 10 pontos film. Nem tudom miért. A Begins az újdonság erejével hatott, azon is kellett egy hetet rágódnom, mire helyretettem. Lehet, hogy mivel sokan sokmindent mondtak róla, túlságosan is sokat vártam a filmtől. Persze meg fogom még nézni párszor, és akkor talán jobban fogom majd látni. De ez az eddigi legjobb képregényadaptáció amit valaha is láttam.
A franciák általában jó filmeket szoktak csinálni, már amennyi eljut kis hazánkba. Ez a film tovább erősíti ezt az állítást.
A Dante 01 annak a Marc Caronak az új filmje, aki az Elveszett gyerekek városát is jegyzi Jean-Pierre Jeunet-vel. A filmről egyébként írt már zamorano de én tőle függetlenül szeretném elmondani véleményemet a filmről.
A távoli jövőben, az űr egy eldugott szegletében lévő Dante 01 nevű pszichiátriai kutatóintézeten 7 veszélyes rabot kezelnek, pontosabban egy mindenható társaság kísérletezik rajtuk. Ide szállítják a film elején névtelen hősünket, akit egy magányos űrhajóban találtak vérbefagyva, és aki egy értelmes szót nem képes kiadni magából. A karján lévő tetoválás alaján a fegyencek Szent Györgynek nevezik, és lassan különös képességei miatt tisztelni kezdik. A jövevénnyel együtt érkezett nő pedig egy eddig ismeretlen nanotechnológiai eljárást hozott magával, mely mintha belülről égetné a pácienseket, célul tűzve ki, hogy annak genetikai átkódolásával kiírtsa az antiszociális hajlamot.
Hamarosan kiderül azonban, hogy Szent György talál egy sárkányt, és hogy talán többről van itt szó, mint egy őrült ember rémképeiről.
A film látványvilága nagyon jó, a harmadik Alien filmet idézi, főleg azzal, hogy mindenki kopasz. A Dante, ez a valóságos Pokol pedig kitűnő vizuális élvezetet nyújt a nézőnek. Noha szerintem a film végül nem adta meg azt a választ, amire a néző áhítozik, nevezetesen hogy most ki is ez a Szent György és mi is történt vele, igen élvezhető, ráadásul nem túl hosszú. Szóval ez amolyan minimál pszichotrillerscifi, ha szabad így mondanom. Bár szerintem ebben nincs semmi thriller, de üsse kavics.
A sivatag közepe. Egy lepukkant város, valamikor a közeli jövőben. Hartfok tele van szőrös emberekkel, egyedül Chaos az, aki normálisnak mondható. De mi a normális abban, ha valaki más álmait álmodja? Kellog, a helyi kiskirály különös és bizarr álmai minden alvó agyába betüremkednek. Chaos az álmok egyik állandó főszereplője, ő a megtestesült rossz. A férfi, megunva a helyet és Kellog őrületét, ellopja annak autóját és nekivág a sivatagnak, hogy felfedje a még számára is ismeretlen múltját. Ám előtte Kellog közli: nem volt atomháború, hanem valami más tehet a világ elsorvadásáról. Chaos magával viszi Melindát, a fiatal, csupabunda lányt is, aki hamarosan közli vele: a férfi álmai ugyanúgy kivetődnek az emberekre, mint Kellogéi…
A nyugatra tartó út során kiderül, hogy az egész világ szétrepedezett: egyik helyen a McDonalds törvényei szerint élnek az emberek, máshol az állandó zöld köd az úr. Végül Chaos ráakad a múltjára, vagy pontosabban a múltja akad rá. És kiderül, hogy semmi sem az, aminek látszik.
Nagyjából erről szól Jonathan Lethem ‘95-ös “szürrealista” regénye. Lethem bevallottan Dick követői közé tartozik, s mint ilyen, elég képlékenyen és önkényesen kezeli a valóság fogalmát.Hőse, ahogy mi, nem kap válaszokat, csak egy úgy ahogy összeeszkábált suta félmagyarázatot, ami ugyanúgy lehet igaz, mint hamis. Éppen ezért nem csodálkozom, ha vannak olyanok, akiknek ez a könyv nem nyeri el a tetszését, dacolva a borítón található gombafelhővel ( már ha ez az? )mely egy masszív Mad Max érzést ad. szóval furcsa és nem egyszerű könyv. De azért ajánlom mindenkinek, a GFK jól döntött, hogy kijött ezzel a könyvvel, főleg ha azt nézzük, hogy mostanság mekkora ázsiója vanPhilip K. Dick-nek.
Jellemző. Nyáron nincs “ingerenciám” olvasni, mikor pedig megjön a kedvem, alig van időm. Illetve sokmindent kellene olvasni. De mindent szépen sorban.
A harmadik Őrség könyv. Hát igen. Alig lehet szavam ellene. Ez a hármas szerkezet nagyon tetszik. És csak most értettem meg, hogy ezek a történetek, ugyan külön-külön sztorit dolgoznak fel, szervesen összefüggnek. Jelen regény legfontosabb kérdése: lehetséges-e emberből Másfélét csinálni, és ha igen, hogy? Az egész pár rejtélyes levéllel kezdődik. Nem is a tartalmuk miatt kezdenek el nyomozni az Őrségek és az Inkvizíció, hanem azért mert a pontos címűkre kaprák a leveleket - és ezt csak kevés Másféle tudja. Anton, aki már családapa - egy kétéves kislány apukája, akiből egyszer a Leghatalmasabb Hatalmas Varázslónő válik majd - újra központi szerepet kap. És régi ismerősök is előkerülnek: Edgar, a Nappali Őrség volt munkatársa, akit Zavulon simán feláldozott volna Fafnir felélesztéséért, és aki most az Inkvizíció munkatársa, valamint Kosztya, anton volt szomszédja, aki mostanra Hatalmas vámpírrá vált. És megindul akeresés. És mondanom se kell, megint mindenkit megvezetnek. De ez csak a kezdet. A könyv végső kérdése: mi lenne, ha minden ember Másféle lenne? És ez miért lenne rossz a Másféléknek?
Mellesleg rengeteg izgalmas témát feszeget a szerző. Gesszer jóslatában például az 1984 és Orwell köszön vissza. Felröppen a kérdés is: jó-e, hogy függetlenedtek a volt szovjet államok, és mik a lehetőségeik? Joga van-e a Másféléknek beavatkozni az emberek dolgaiba? És megéri-e az embereken segíteni? Megint új szögből nyerhetünk bepillantást a modern Oroszország életébe, és nem utolsó sorban a Másfélék világába - többek közt fény derül rá, kik is a Másfélék valójában ( nem, nem idegen lények ) és hogy miért sült el rosszul a kommunizmus. ( ui.: fura volt, hogy az utolsó részt, ami egy vonaton játszódik, hazafele a vonaton olvastam… )
Most, hogy ezzel végeztem, nekiugorhatok PKD-nak. Megint. Ugyanis részt vettem a “mi kis projektünk” megbeszélésén, és kisült, hogy az anyagunk még kevés. Így nekiálltunk ötleteket kreálni, és ha minden jól megy, csinálni. Én 3 ötleten gondolkodom, de valószínű, hogy maximum kettő lesz meg belőle. De ahhoz olvasni kell. sokat. És az idő sürget.
Hamár idő, legyen pénz. A GFK ( ahogy adeptus már írta ) jól “kitolt” a sci-fi rajongókkal. Egyszerre jelent meg 5 könyv náluk, amiből én a legnagyobb lemondások árán is 3-at biztos akarok. És hogy ne legyen egyszerű az élet, állítólag tegnap kijött a Broken angels is ( a magyar címe valahogy olyan fura, pedig jó a fordítás - ugyanez volt az Altered Carbonnal ). Ugyeár Takeshi Kovacs kalandjairól van szó. Ami posztcyberpunk, amit még a cyberpunknál is jobban szeretek. Szóval össze a nadrágszíjat. Nagyon várom a szeptemberi ösztöndíjat.
Apropó suli. Igen, én már megkezdtem az idei félévet. De milyen félévet! Senki se mondta, hogy lezárták az Anna-kúti részt Szegeden. A villamospótló meg a lehető legkisebb utcákon és a legkacskaringósabb útvonalon jár. Azt várom, mikor tör össze egy parkoló autót… A koliról meg ne beszéljünk, a hétvégén nem volt ott ivóvíz, és ez a legkevesebb. Még hűtőt nem sikerült szerválni a héten, talán hétfőn. Az új szobatársaimról inkább nem beszélek… A félévkezdés a tanulmányokban is borzalmas. 3 órás sorbanállás minimum kell. Ja, lassan kezdhetünk szakdolgozni is. Harmadévesen. JAjjdeörülök. Egy nyelvvizsgának meg mégjobban.
Jólesz, jólesz…
Különvélemények